A rendelet ellen Renate Weber ombudsman emelt alkotmányossági kifogást. Romániában kezdetben 100 lejtől 5 ezer lejig terjedt a kiszabható bírság értéke, de április 3-i hatállyal szigorítottak és jelentősen megnövelték az alsó és felső határt a 34-es számú sürgősségi kormányrendelettel. Így magánszemélyek esetében a bírság 2 ezer lej és 20 ezer lej között mozgott, jogi személyek esetében a felső határt 70 ezer lejben állapították meg.
Az alkotmánybíróság ezt a 34-es számú rendeletet nyilvánította teljes egészében alkotmányellenesnek. A taláros testület azt kifogásolta, hogy a rendelkezések nem voltak világosak, nem írták le elég pontosan, hogy milyen helyzetekért, szabályszegésekért szabhatnak ki a rendőrök bírságot a rendkívüli állapot idején érvényes kijárási tilalmat megsértőkkel szemben. Úgy vélték, hogy a hatósági személyek egyéni, szubjektív megítélésén múlott, mekkora bírságot róttak ki, ami alaptörvénybe ütköző.
A román média értelmezése szerint jogorvoslatot csak azok kaphatnak, akik megtámadták a bíróságon a bírságokat. Egyes ügyvédek úgy vélték, hogy ezt még azok is megtehetik, akik már kifizették a bírságot. Weber az alkotmánybíróság döntésének közzététele után reményét fejezte ki, hogy a kormány hatályon kívül helyezi a rendkívüli állapot idején kiszabott bírságokat.
Két hónap alatt a hatóságok több mint 300 ezer bírságot szabtak ki összesen 120 millió euró értékben, ami Európában rekord. Jogászok most arra számítanak, hogy a megbírságolt személyek elárasztják kereseteikkel az amúgy is túlterhelt bíróságokat. Ludovic Orban miniszterelnök szerdán bírálta az alkotmánybíróság döntését. Úgy vélte, hogy a taláros testület "a törvényszegők oldalára állt", és azokat az állampolgárokat bünteti, akik tiszteletben tartották a kijárási tilalmat.